Koutcha Charter 
Genre: Homme Inscrit le: 23 Aoû 2003 Sujets: 71 Messages: 2460 Localisation: Créteil
|
Posté le: 02 Jan 2004 22:06 Sujet du message: Sa moun ékri antan lontan. XIV Liv Lékol |
|
|
Sa ka fè nanni nannan moun ka ékri an kréyol, mé nou pa ka touvé adan libréri sé teks-la ki sòti ni senkan, dizan, ventan, trantan...
E menm an bibliotek sa pé red pou trouvé yo.
Mi an liv lékol jòdijou, vandrèdi 02 janvié 2004.
Man mété sé tesk-la ki té yenki an kréyol.
Man kité teks-la menm manniè-a yo pibliyé'y lanné 1981.
(menm présantasion, menm lotograf, menm ti défo teknik -coquilles-)
Tansion tesk-tala pa lib. I ni an met...
Aprésyé'y !
Sonia Catalan, Henry Combelles, Lilia Abela
Tim Tim ?
Bois Sec !
Contes créoles
2e niveau
Didier - Hatier Antilles, 1981
Avant-Propos
Ce livre se propose de faire connaître à ses lecteurs des classes primaires et des collèges un grand nombre de contes créoles transcrits en langue française. On y trouve aussi des contes en langue créole.
En les lisant, le jeune Antillais aura l'impression d'être à « son école » et d'
« écouter ce que dit
« dans la nuit
« la voix cassée d'un vieux qui raconte en fumant
« les histoires de Zamba
« et de Compère Lapin
« et bien d'autres choses encore
« qui ne sont pas dans les livres... »
Guy TIROLIEN, poète guadeloupéen.
Balles d'or, Présence Africaine, éd.
TIM TIM ?
- BOIS SEC ! est avant tout un livre de lecture.
La plupart de nos contes, transcrits du créole, sont suivis d'un double
étude pédagogique, simple mais suffisante.
La première partie vise à enrichir le vocabulaire.
Les questions de compréhension, qui constituent le second point de
cette étude, servent de guide à l'intelligence du texte.
Sous la rubrique Plaisir de lire sont groupés quelques textes de lecture
suivie.
Mais le principal besoin auquel répond
TIM TIM ?
- BOIS SEC !
est un besoin d'ordre culturel.
Les contes de ce livre prouvent que l'identité culturelle des Antilles et de la Guyane existe depuis fort longtemps. Ils constituent la part la plus importante du patrimoine de cette région. Leur double origine, africaine et européenne, est bien connue.
La transmission de ces contes a été essentiellement populaire et orale. Le soir, à la veillée, les vieux racontaient les histoires du pays lointain, à jamais perdu pour les uns, du pays oublié pour les autres.
Cette tradition est restée vivace à travers les siècles, mais a commencé à se perdre.
Les conteurs ont vieilli. Ils disparaissent et ne sont pas remplacés. Les contes tombent dans l'oubli...
Il est grand temps que les enfants des Antilles connaissent ces belles histoires qui ont enchanté les soirées de leurs grands-parents.
En les présentant à tous les enfants d'âge scolaire, nous pensons participer à la sauvegarde d'un patrimoine culturel créole tombé peu à peu en déshérence.
Nous remercions l'Office Municipal de la Culture et la Municipalité de Pointe-à- Pitre (Guadeloupe). Ils nous ont permis d'accéder à des documents rares, notamment les contes recueillis en créole par une Américaine, Mrs Elsie Clew Parsons, vers 1930, pour le compte de l'American Folklore Society.
Nous remercions aussi M. Georges Fitte-Duval de sa contribution.
TIM TIM ?
- BOIS SEC !
CRIC ?
- CRAC !
BO-BONNE FOIS ?
- TROIS FOIS BEL CONTE !
LA COUR DORT ?
- NON LA COUR NE DORT PAS !
AMIS CONTEURS, A VOUS LA PAROLE !...
p. 39
Jénéral Kodonyé
Té tini on kodonyé ki té telman fennyan, i pa té vlé travay.
On jou i fè on ti palèt e i mété'-y ka tchwe mouch. I pran san a mouch la, i mété'-y asi lenj a'y é di :
- Mwen tchwe swasant sòlda san konté lé blésé é sa mwen pa menm vwè. Tout koté i pasé i té ka rakonté sa.
Wa la tann sa. I téni on batay pou'-y fè, mè i pa téni sòlda. I fè kriyé kodonyé la.
Kodonyé la di :
- Mwen ké fè batay la pou-ou. Mwen pa bizwen sòlda.
Wa la ba'y on chouval a dé brid; yonn pou aresté, lot la pou alé.
Chouval pran kouri. i té ka kouti telman vit, kodonyé la pa té tini tan pou kenbé brid aresté la.
I té tini on drapo an men a'y.
Lè i rivé koté on simityè, i té telman pè, i kenbé on kwa.
Kwa la raché.
Lè i rivé si lè chan de batay èvè kwa la an men a'y, sé sòlda la mété yo a jounou. Yo konprann sé Bondyé ki ka vini.
Kodonyé la pran drapo a sé sòlda la, éi rapoté'-y ba wa la.
I di'-y kon sa :
Lè ou tini on piti batay kon sa pou fè, pa la penn kriyé mwen.
_________________________________________________
p. 106 - 107.
Wa la é domestik la
Té tini on wa ki téni on domestik.
On swa, i kriyé domestik la. I di-i :
- Monté an galta la. Si ou resté tout lan nuit san wòb, san lenj, sans ayen, mwen ké ba'w senkant mil fran.
Lapli té ka tonbé onlo, té ka fè frèt. Domestik la monté. I doubout. Té ka fè frèt toubònnman. Koté minui domestik la ka tranblé, koté twazè, i malad. A senkè, i tonbé a tè. A sizèdmaten domestik la désann.
I mandé wa la senkant mil fran la :
- Ban mwen lajan, souplè.
Wa la di :
- Toutalé. Ka ou wè lè ou té an ho la ?
- Mwen pa vwè ayen, mwen té frèt ; Téni onlo van.
Ou pa vwè ayen, ou sèten ?
- Mwen vwè on difé a senk kilomèt.
Wa la réponn :
- Mwen pa ka ba'w lajan. Ou té cho, ou pa té frèt. Difé la rechofé'w.
- Wi misyé lèwa; mwen té frèt, mwen sèten mwen té frèt; Difé la té tro lwen.
Wa la di'-i :
- Ou pé pati, mwen fini mwen pa ka ba'w lajan.
Domestik la resté ven jou pa di on mo.
On jou i di wa la
- Vin manjé a kaz an mwen épi minis a'-w, si'w vlé. Mwen ké kontan.
Wa la ri :
- Wi, mwen ka vini épi minis an mwen.
A midi, wa la rivé épi minis a'y.
Domestik la mété tab, vè, glas, vermout. Yo sèvi bwason avan déjiné.
A midi é dèmi, wa la ka di domestik la :
- Sèvi manjé la, mwen fen.
Domestik la réponn :
- Wi, misyé lèwa. Déjiné la pò'ò kuit. Atann on moman.
A inè é dèmi, wa la di :
- Sèvi déjiné la , mwen fen.
- Misyé, déjiné la pò'ò kuit. Atann toujou.
A dézè wa la di domestik la :
- O déjiné la ?
- I asi difé. Atann ankò. Si ou vlé, vin vwè an kuisin la.
Wa la alé en kuizin la épi domestik la. Domestik la fè difé atè, é i mété kannari la dé kilomèt pli ho ki difé la.
Wa la di :
-Ou fou, manjé la pé'é jen kuit.
Domestik la réponn :
- Ou ni rézon misyé lèwa, i pé'é jen kuit. E mwen senk kilomèt, mwen vwè on difé, ou ka di mwen an pa té frèt.
Wa la mété'y ka ri :
I ba domestik la senkant mil fran.
__________________________________________________
p. 158 -159.
Tim-tim Bwasèk
Adan kaz a manzè Mari
On bann timoun sizè ka kouté kont
...................................................
- Krik !
- Krak !
Dépi jou wouvè lanm a janbèt sansès ka rantré é sòti ?
- Zandoli
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
- Anba fèy, sizo fèmé é wouvè asi chouk a bwadfè ?
- Poulbwa
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
- Zorèy-lanmè kolé atè é ka kouté dézòd ka fèt ?
- Lanbi
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
- Anlè on ti-bout briz i ka voyé zyé toupatou ?
- Malfini
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
- Dé siren a genbo a siren a pipirit san pèd tan i ka fouyé trap ?
- Krab
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
- (...) dékrasé épi sab bòd-lanmè ?
- Woch-galèt
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
Wòb-lanmò ripasé, plen flè, mété lonbray òbò rivyè ?
- Mansèniyé
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
Dé siren douvanjou a siren jakata razwè filé asi mèl a on réyon sòley ?
-Zeb-giné
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
- Krik !
- Krak !
Pòt a'y fèmé, i ka véyé dèyè jalouzi épi tout pikan drésé ?
- Manzèmari.
JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU !
.............................................................................................
Adan kaz a Manzè Mari on bann timoun sèryé kon lafen fin kouté kont é ka chanté :
"JOU NOU KE MÉTÉ AJOUNOU PÒKÒ VWEJOU "!
Sonny RUPAIRE |
|